|
Abádszalók:
Abádszalók és Kisköre közötti 14 km2 nyílt vízfelület alkalmas helyet biztosít a vízi sportokat, a horgászatot, a fürdőzési és szórakozási élményt kedvelőknek. Az aktív pihenést, a kerékpározást előnyben részesítő egyéneknek, a Tisza-tó körül épített gát és az ott megvalósuló EUROvelo kerékpárútvonal – ami természetesen tovább halad Abádszalók határain túl is – nyújt kiváló kikapcsolódási lehetőséget. Berekfürdő Termál-és Strandfürdő Csodálatos gyógyvíz, amelyet nyugodt környezetben élvezhet a fürdőző vendég télen-nyáron egyaránt. A két kút 56 °C-os alkáli-hidrogén-karbonátos, jódos gyógyvizet szolgáltat, több mint 1,5 köbmétert percenként. A víz igen jó hatású a mozgásszervi megbetegedésekben (gerinc-, csípő-, térdizületi meszesedések) szenvedőknek, és alkalmas a balesetek utáni rehabilitációra is. A hatmedencés strand és kétmedencés fedett termálfürdő minden évszakban várja a kedves vendégeket. A területen csónakázótó is van. Katolikus templom A katolikus templom barokk stílusban épült 1774-ben. A berendezés: a szószék, a keresztelőkút copfstílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály festette 1870-73-ban. Szent István Érdemes megnézni még a szintén abádszalóki születésű fafaragó-művész, Nagy Márton 2000-ben átadott alkotását, mely Szent Istvánt ábrázolja. Református templom A községben található két műemlék jellegű református templom közül az abádi 1789-ben épült barokk stílusban. Jellegzetessége a homlokzat előtti szögletes, vaskos torony. A település legöregebb orgonája az 1899-es építés során teljesen tönkre ment, és csupán 2003-ban készítette el a hollandiai Johannus Orgonagyár az új hangszert, amely kiváló lehetőséget nyújt orgonaversenyek előadására. A templom külső és belső felújítása 1998-2002 között történt. A szalóki templom 1822-ben épült késő barokk stílusban, s jelenleg elég rossz állapotban van. Mellette található a lelkészlak és a református iskola. Babamúzeum 56 cm-es méretű babákon több mint 560 rend ruha tekinthető meg. Elsősorban a Kárpát-medence területéről származnak, de lelkes adakozók, diplomaták jóvoltából a Föld több mint 60 országának jellegzetes népviselete is kiállításra került itt 218 db babán bemutatva. Érdemes megtekinteni az épületben látható helytörténeti gyűjteményt és az itt élők tárgyi kultúráját. Abádszalóki Csipkeverők Háza "A csipke a textilkézművesség királynője, aki mindig szolgál, de nem uralkodik." Állandó kiállítás Simon Istvánné népi iparművész munkássága és Mátyus Lajosné vertcsipkekészítő gyűjteménye. Cím: Abádszalók Ezüstkalász út 11. Tiszaderzs: Az alföldi falu már a 13. században lakott volt. Nem lehetett jelentéktelen település, hiszen a keresztény állam téglatemplomot emelt egy olyan korban, amikor még csak minden tizedik falunak volt egyetlen - többnyire fából készült - temploma. Az itt élők számára ma sem jelentéktelen falu ez a Tiszaderzs... Borbély-kúria Műemlék jellegű, barokk kúriát 1750 és 1756 között a Borbély család építtette. Később iskolai célokra használták, ezért eléggé átalakították. Szilassy és Losonczy-kastély A két kastélyt egymás mellett építették fel. Később termelőszövetkezeti központként és raktárként használták. Az épületek körül park volt, de csak néhány fa maradt meg belőle. Templomrom A falu legrégebbi épített emléke a XIII. században épült román stílusú domonkos-rendi templom romja. A templomot már a XVIII. században felégettek. Ma egy oromfala látható kapunyílással. Szabadon látogatható. Tiszafüred: Tiszafüred város az észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében. A Tiszafüredi Járás székhelye. A Tisza-tó turisztikai régió központja. Nyúzó Gáspár Fazekasház A tiszafüredi Nyúzó Gáspár Fazekasház a füredi fazekasság emlékeit, a fazekasok élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatóknak. Az épület lakója a Nyúzó-fazekascsalád volt. A ház 1975-ben az Országos Műemléki Felügyelőség népi műemlékké nyilvánította. Hagyományos alaprajzú, háromosztatú, nádtetejű épület, a pitvarból egyik irányba a szoba, a másik irányba a műhely nyílik. A lakás berendezése is a Nyúzó-család tulajdona volt, s több értékes darabja a 19. század közepéről származik. A műhely berendezése viszont már rekonstrukció, melynek néhány darabja más műhelyből került ide. Robin Kaland-Sziget Tisza-tó vadregényes szigetén, festői környezetben, az ártéren, 18 hektáron épült Robin KalandSziget kicsiknek és nagyoknak, egyéneknek és közösségeknek is egész napos szórakozási lehetőséget kínál. A különleges, kalandos vagy épp extrém kikapcsolódásra vágyók kipróbálhatják magukat akár az adrenalin-növelő kerékpáros triálpályán, a különböző nehézségi szintekből álló erdei kötélpályákon, vagy az olyan egyedülálló vízi attrakciókon, mint a water walker, a vízicsopper vagy a vízikenguru. A zorb pedig a háromdimenziós száguldás szerelmeseinek ajánlott. Ezek mellett mászótorony, számháború-, minigolf- és íjászpálya, valamint tanösvény is várja az ide érkezőket. Hortobágy - Tiszafüred: A kézművesség a Hortobágyon című állandó kiállításon betekinthetünk a szíjgyártó, fazekas, csizmadia, kovács, fafaragó, szövő, szűr- és subakészítő, valamint kosár- és gyékényfonó mesterek műhelyébe. A műhelyeket életképszerűen, a XIX. és XX. század fordulójának megfelelően rendezték be. A tárlathoz egy érintőképernyős számítógép kapcsolódik. Ennek segítségével bármely korosztály, interaktív formában szerezhet bővebb etnográfiai ismereteket a térségről. Hortobágyi Nemzeti Park A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő területekre, tanösvényekre (Szálkahalmi tanösvény, Hortobágy-halastavi tanösvény, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak tanösvény, egyéb látványosság) történő turisztikai célú belépés csak belépőkártyával lehetséges, amely belépési engedélynek minősül. Csárdamúzeum, Meggyes-csárda Az egykori marhahajtó országút melletti Meggyes-csárdából alakították ki a Csárdamúzeumot. A korhűen helyreállított épületben látható a szabadkéményes konyha, az ivó a kármentővel, és a többi jellegzetes berendezés. A Meggyes-halom tövében, az azonos nevű erdőtől övezett épület az egyik utolsó hírmondója a XIX. század közepén még működő közel 40 hortobágyi csárdának. A csárdamúzeum három helyisége és belső berendezése a hortobágyi csárdák XIX-XX. századfordulós hangulatát idézi vissza. A csárda előtti földutat ma is Só útnak nevezik. Az 1880-as években került magánkézbe, legnevesebb gazdája a híres pásztorfamília, a Czinege család volt. A pitvarban a szabadkémény alatt tüzeltek, és innen fűtötték a szobát és az ivót is. A szoba a csárda tulajdonosának lakószobáját mutatja be ládával és komóddal. Az ivóban a falécekből épített kármentő (e mögé húzódott a kocsmáros, ha verekedés tört ki, így sem üvegeit, sem őt nem érhette baj), a kecskelábú asztalok és a lócák idézik a régi kort. A fogason függő szűr, kalap, pásztorkészségek, a kármentőre akasztott kulacs a csárda egykori vendégeinek, a pásztoroknak és parasztembereknek voltak a használati eszközei. A csárda, amit csak földúton lehet megközelíteni (Kócsújfalu, Szeghalmi út, Meggyes erdő.), bejelentkezéssel látogatható. Kiss Pál Múzeum Az 1840 körül klasszicista stílusban épült Lipcsey-kúriában kapott helyet a Kis Pál Múzeum, melynek állandó kiállítása “Változó Tiszatáj” címmel mutatja be a népéletet. Poroszló Jelentős útvonalak csomópontja ez a tájegység, mert a „kezdetek” óta ez az egyik legalkalmasabb átkelőhely a Tiszán. Ennél fogva az őskortól lakott terület. A kő- és rézkorból is kerültek elő leletek. Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény Az 1500 m-es vízi gyalogút betekintést ad a Tisza-tó gazdag élővilágába. Az út végén pedig egy kilátóból lehet végigtekinteni a területen. A sétány csak vízi úton közelíthető meg. Cölöpökre fektetett pallók vezetnek végig a tó korábban megközelíthetetlen területein. A sétát gyékényesek, nádasok és ártéri erdők kísérik, de be lehet pillantani a sulymos területekre is. A pihenősziget, a két madárvárta vagy a 8 méter magas madármegfigyelő torony a vízi- és ragadozó madarak életének figyelemmel kísérésére teremt lehetőséget. A természeti értékek megismerését nagyméretű képes információs táblák segítik, de vezetés is kérhető. A sétaút kerekesszékkel is bejárható. A tanösvény kikötője csónakkal vagy a poroszlói kikötőből menetrend szerint közlekedő sétahajóval érhető el. A hajójáratok minden egész órakor indulnak, és minden óra 30 perckor vissza a vízi sétányról. Graefl-család kastélya A tornyos kastélyt 1872-ben építtette Graefl Károly, majd fia, Jenő megnagyobbította az épületet. A kastély ma is Poroszló egyik legszebb ékessége, az épületben jelenleg panzió működik. A Graefl család 3000-4000 kat. hold földbirtokkal 1869-1944 között (közel hét évtizedig) Poroszló legnagyobb földbirtokosa volt. A második világháborút követően el kellett hagyniuk a falut, ingóságukat a falubeliek széthordták, ingatlanjuk a kastéllyal együtt a termelőszövetkezet tulajdonába került. Kisköre: Első írásos említése Kure alakban 1323-ban történik. Később (14-15. század) találkozunk még a Kerey és a Kywre névvel is. A Kisköre nevet 1901-től viseli, korábban a név Kis-Köre alakját használták. Rendőrségi IPA kiállítás A nemzetközi rendőrszervezet (IPA) kiállításán láthatók a világ különböző rendőri szervezeteinek emblémái, zászlói, egyenruhák, kalapok, sapkák és egyéb relikviák. A tarnamérai Országos Rendőr Múzeum által rendezett kiállítás a Polgármesteri Hivatal régi épületének udvarában található hajdan volt tűzoltószertárban kapott helyet. Erőmű A Tisza-tó létrehozásának oka volt a Kiskörei Erőmű, mely a tározóban (Tisza-tó) duzzasztott vízből nyeri energiáját. Hallépcső A mesterséges patakként funkcionáló ökológiai folyosó középső szakasza ezt a medencét és az alsó "pihenő" tavat kapcsolja össze a hullámtéren. A kedvező átjárási feltételeket a természet közeli bukókhoz hozzáépített, úgynevezett réselt halátjáróként kialakított műtárgyak alkotják. Az alsó, torkolati szakaszon természetközeli medencesor és "pihenőtó" várja a halakat, mielőtt folytatnák útjukat a folyóba. Falumúzeum Előzetes időpont egyeztetéssel betekintést nyerhet a Kisköre régi életébe, aki meglátogatja a Falumúzeumot Időpont kérése: +36 36/358-023 Kunhegyes: Az Alföldön, a Közép-Tiszavidéken, a Nagykunság északnyugati részén található, a Nagykunsági-főcsatorna közelében, a Kakat-ér mellett. Református templom A kunhegyesi klasszicista stílusú templom az Alföld legnagyobb kéttornyú református temploma, az “Alföld katedrálisa”, az ország második legnagyobb református temploma. A kéttornyú templom terveit Hild József készítette 1839-ben. Kunhegyes jelképe a háromhajós csarnoktemplom. Mellékhajói háromszintesek, a templomban 1200 ülőhely van, és kb. 5000 látogató befogadására alkalmas. Megragadó hatású a belseje kétszintes kórusával, kétemeletes, körbefutó karzataival, amelyeknek tartóoszlopai a földszinten dór, az emeleten jón stílusúak. Csoportok bejelentkezéssel szombaton is látogathatják. Építéstörténet: Az eredetileg egytornyú templom építése 1827-ben – Homályossy Ferenc “kamerális” ácsmester terve szerint – indult. A munkálatokat Griesner József egri építőmester kezdte el, de az építkezés 1831 és 1833 között szünetelt. 1836-ra a falak elkészültek ugyan, de Griesner botrányos viselkedése miatt a vele kötött szerződést felbontották. A “két toronyra való vétel” gondolata 1839-ben alakult ki. Hild József készítette az új tervet, és Streimvölger Mihály egri építészmester irányításával 1841-ben kezdődött el a munka. Kenderes: Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítő búzamezők és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetében és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMH) is „jegyzi” a Nap és Hold motívumos, Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerűbb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is. Horthy kastély A neobarokk stílusú egykori Horthy-kastélyban ma iskolai kollégium és kastélyszálló is működik. Az épület mai alakját 1925-ben, Kalin Ferenc építész által nyerte el. Szépen ápolt park tartozik hozzá. Bejelentkezéssel látogatható! Horthy Miklós Tengerészeti és Kenderesi Néprajzi Kiállító terem A Szent István utca 41. alatt található épület ad otthont a nyugalmazott tengerészek által 2003-ban életre hívott tengerészeti múzeumnak, amelynek gazdag tárgyi és képi anyaga enged betekintést a magyar tengeri hajózás rejtelmeibe. Az épület másik felében található a helytörténettel és néprajzzal foglakozó, szintén gazdag kiállítás. A Hortobágy A Hortobágy is a Tisza-tó tájegységhez tartozik.A Hortobágy szépsége már sok költőt és zeneszerzőt megihletett. Szabolcska Mihály, A Hortobágyon című művében így vélekedett: "Be szép vagy, be szép vagy Édes Hortobágyom..." 1903-ban Csontváry Kosztka Tivadar megfestette a Vihar a Hortobágyon -t. Itt található Európa legnagyobb kiterjedésű érintetlen füves pusztája, amely lenyűgöző élményt nyújt páratlan élővilágával.A terület 1999-től - kultúrtáj kategóriában - a Világörökség részét képezi. A település központjában található a híres épületegyüttes, a Hortobágyi Kilenclyukú Híd, a Hortobágyi Csárda és a Pásztormúzeum, ahol a pásztorélettel ismerkedhetünk meg. Település története Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik. A Hortobágy folyót Hortubaguize (Hortobágyvize) néven már 1009-ben említik. Ekkor István király a folyó környékén lévő birtokai közül néhányat az egri püspökségnek adományozott.Magának a településnek, illetve birtokainak a neve csak 1067 körül tűnik fel - akkoriban a település már pusztulófélben lehetett. Hortobágy, Kilenclyukú híd A Kilenclyukú híd, Magyarország leghosszabb közúti kőhídja – szárnyfalaival együtt 167 méter –, mára a Hortobágy jelképévé vált. Korábbi fahidak helyén, 1827-1833 között épült, népi klasszicista stílusban, Povolny Ferenc tervei szerint. A pusztai állathajtás könnyebbítésére szolgált az a tervezői lelemény, amely a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok, csikósok dolgát. Tisza-tavi Madárrezervátum A Tiszavalki-öbölben található madárrezervátum szigorúan védett természeti érték, a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó, 2500 hektárnyi természetvédelmi terület, amelyet felvettek a nemzetközileg elismert vízimadár-élőhelyek sorába. A tározó vizén összetorlódó fauszadékon gyakran 400-500 pár dankasirály költ, s telepeikhez rendszerint küszvágó csérek is társulnak. A nyílt vizek szegélynövényzetében vöcsök-, gém-, réce- és guvatfélék fészkelnek. A nádfoltokban barna rétihéja és kis számban nyári lúd költ a sokféle nádi énekesmadár mellett. Tisza-tavi Ökocentrum Az épület 1 millió literes akváriumrendszerében több mint 50 féle hal él. Ez az édesvízi akvárium nem pusztán azért egyedülálló, mert Európában a legnagyobb! Különleges az alagút is, amelynek falán át torzításmentesen élvezhető a látvány, például az, ahogy a viza, ez az egykoron hazánkban élt halóriás ma sem kicsi, másfél-két méteresre is megnövő példányai átúsznak a látogatók feje felett. Az Ökocentrum a különleges akvárium mellett számos egyéb programot is kínál. A hazai kétéltűeket bemutató kiállítás például egy éjszakai erdőbe viszi a kíváncsi érdeklődőt felfedező útra. Mivel a kétéltűek nappal rejtőzködő életet élnek, ezért egy fordított világítási rendszer segítségével látható, amint vadászni indulnak az unkák, ásóbékák, gőték és szalamandrák. A 3D moziban részeseivé válunk a vásznon történő eseményeknek. A nádasok susogó dzsungelében virtuális csónakunkkal felfedezhetjük az érintetlen természet szépségét. A Tisza-tavi naplementék a vízről a legszebbek. Aki ezt látta filmen, biztosan át szeretné élni a valóságban is. Az épülethez kapcsolódó tórendszer első bemutatója a jégmadár számára kialakított élőhely. A természethű környezetben megcsodálhatjuk, amint a halászkirálynak nevezett ragyogó kék-narancs tollazatú nagy csőrű, kis madár vízbe bukva megragadja zsákmányát. A tórendszer következő állomása a vidra külső kifutója és medencéje, ahova az épületből egy speciálisan kialakított „vidrafolyosón” áthaladva jutnak ki a szabad ég alá ezek az örökmozgó állatok. A nap jelentős részében itt figyelhetjük meg őket, akár a víztükör alatt, amint a medencéjükben élő halakra vadásznak. A látogatás élményét fokozza a tutajos-tó, a természetes növénylabirintus, a rönkjátszótér, a halász-skanzen és a körpanorámás fedett kilátótorony. A Tiszatavi Ökocentrumból rövid hajóúttal elérhető a másfél kilométer hosszú Vízi Sétány. |